Az elmúlt napok blogbejegyzései ("Hol a stratégiai..." és "Janikám..."), illetve a beérkezett hozzászólások világossá tették, hogy kicsit bővebben kéne beszélnem az internet-marketing stratégia fogalmáról.

Egyrészt való igaz, hogy az internet-marketing stratégia sok esetben nem értelmezhető önmagában, csak a cég általános stratégiájával együtt. Másrészt viszont azon vállalkozások esetében, amelyek kizárólag az online térben működnek, mégiscsak van értelme az internet-marketing stratégiáról önállóan beszélni.

Ahhoz tehát, hogy tudjuk, miről is beszélünk, első lépésként csoportosítsuk az interneten résztvevő cégeket, hogy el tudjuk dönteni, miként kell kezelnünk internet-marketing stratégiát az Ön cége esetében.

Előtte viszont még egy kis kitérő: egyik bejegyzésünk hozzászólójaként Wolf Gábor idézte Paul Lambergh-et, aki a stratégia fogalmáról beszél:

"Stratégia: hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló forrásokkal, eszközökkel megvalósítani a kitűzött céljainkat?"

A továbbiakban minden egyes alkalommal, amikor a stratégia szót használom, ebből a definícióból indulok ki.

Térjünk vissza tehát a cégek csoportosításhoz. Milyen módon lehet csoportosítani a cégeket az internet marketing stratégia szempontjából? Milyen módon gondoljunk az Ön cégének internet-marketing stratégiájára?

(1.) Hagyományos vállalkozás, amely az internetet mint kommunikációs csatornát veszi igénybe. Az elterjedt felfogás szerint úgy kell tekintenünk az internetre mint a hagyományos médiák egyik alternatívájára. Eszerint ez is csak egy média, ahogy a TV és a nyomtatott sajtó is az, tehát ezt is használjuk körülbelül úgy, ahogy azokat is használjuk. Persze vannak technikai sajátosságok, de ezek nem befolyásolják magát a cég általános stratégiáját.

Ebben az esetben véleményem szerint nincs is értelme internet-marketing statégiáról beszélni. Van az általános cégstratégia, az internet-marketing pedig egy taktikai eszköz.

Az előzőekben leírtakkal szemben én azt a felfogást osztom, miszerint az internet mint eszköz, a klasszikus direkt marketing közeli rokona (amelynek itthon szinte semmi múltja, tehát még ezt a kifejezést sem biztos, hogy ugyanúgy használjuk, de ettől most nagyvonalúan tekintsünk el), mely azt is jelenti, hogy kiterjedt alkalmazása jelentősen befolyásolja, sőt idővel át is alakíthatja a cég általános stratégiáját.

Nézzünk erre egy példát: Wolf Gábor beszél egyik előadásban a képzeletbeli autómosóról, amelyik e-mail adatbázist épít, és nagy adatbázisának köszönhetően az esős napokon e-mail segítségével éri el, hogy ügyfelei elhozzák autóikat kedvezményes belső nagytakarításra. Továbbgondolva a példát, akár az is előfordulhat, hogy az e-mail sikerességét látva a tulajdonos fokozatosan átállítja a céget arra, hogy csak bejelentésre lehet hozzájuk jönni, és minden kapcsolattartás egy automatizált online rendszeren keresztül történik, így az online módon bejelentkezett vevőknek - a konkurensek gyakorlatától eltérően - soha nem kell várakozniuk. Sőt, lehet, hogy idővel csak bejelentkezve lehet autót mosatni.

Lehet, hogy ez egy extrém példa, de remekül illusztrálja, hogy a más hatásmehanizmussal rendelkező online marketing eszközök akár át is alakíthatják a stratégiát.

Nos ebben az esetben máris van értelme internet-marketing stratégiáról beszélni, ráadásul abban az átmeneti időszakban, amikor az internet-marketing stratégia még nem bizonyított, akár jelentősen el is térhet a cég általános stratégiájától.

(2.) Az internet szereplőinek másik nagy csoportja, azon vállalkozások, amelyek csak az interneten léteznek. Itt elméletileg minden esetben lehet beszélni internet-marketing stratégiáról. A helyzet viszont az, hogy a legtöbb ilyen cégnek - nem is cégnek, inkább weboldalnak - az ég világon semmi stratégiája nincsen - pusztán olyan cégeket próbálnak - általában bármilyen eredmény nélkül - másolni, akik olyanokat másoltak, akik olyanokat másoltak, akik olyanokat másoltak... akiknek volt stratégiájuk. (Ne aggódjon ha magára ismer! Egyrészt nincs egyedül, másrészt a legjobb helyen jár, hogy kijavítsa ezt a hibát.)

Milyen stratégiát kövessen egy ilyen cég? Ahogy Gábor is írta hozzászólásában, a stratégia megalkotását meg kell előznie a célok meghatározásának, bár én azt is hozzáfűzném, hogy a célok felállítását még egy dolog megelőzi, mégpedig annak a megállapítása, hogy Önnek / cégének mik az erősségei, mely területen tud tartós kompetitív előnyre szert tenni, hiszen ezen előnyök profitra váltásához kapcsolódnak majd a célok, és ezen célok megvalósítását szolgálja a stratégia.

Ahogy előző blogbejegyzésem végén is javasoltam, érdemes átgondolnia, hogy milyen internet-marketing stratégiák léteznek egyáltalán, és hogy ezek közül melyik illik leginkább cége profiljához illetve az Ön céljaihoz. Úgyhogy...

...most nézzük a lehetséges stratégiákat!

(a) Kitalál egy újdonságot, egy érdekes technikai megoldást és/vagy az alkalmazás egy új módját, amelyet könnyű népszerűvé tenni, és felépít rá egy weboldalt. Felfuttatja az oldalt, majd eladja egy nagy cégnek, befektetőnek. YouTube, IWIW, stb.

Ez a stratégia nagyon jövedelmező, de nem igazán kiszámítható, így legtöbbünknek nem érdemes várni a Nagy Ötletre.

(b) Felkarol egy népszerű, vagy népszerűvé tehető témát, felépít rá egy oldalt, felfuttatja a látogatottságot, és az eladott hirdetési helyek bevételeiből vígan él. A magyar piac méreteit figyelembe véve ez a startégia is keveseknek ad a kezébe kiszámítható jövedelemforrást.

(c) Az előző pontban ismertetett módon létrehoz egy oldalt, és felfuttatja annak látogatottságát, majd ahelyett - vagy amellett -, hogy hirdetési helyeket adna el, mások termékeit népszerűsíti, és az általuk fizetett jutalékából szerzi bevételét

(d) Készít egy webshopot, egy értékesítő oldalt, ahol saját vagy mások termékeit árulja, és Ön szervezi meg a kiszállítást, fizetést, mindent. A cikk fenti részében tárgyalt első csoportba tartozó cégek számára ez a legkézenfekvőbb megoldás, de Önmagában igen kevés profittal kecsegtet, ráadásul a legtöbben nem végzik el előre a legalapvetőbb számításokat, és csak utólag jönnek rá, hogy ezzel a stratégiával képtelenség jövedelmezően működtetni az oldalt. Persze ekkor még mindig lehet azt mondani, hogy nem baj, hogy ráfizetéses az oldal, de legalább nő a márkaismertség :-)

(e) A cégek többsége számára leginkább járható út az, amit mi Gerilla Piacépítésnek kereszteltünk, és amelyet páran már itthon is nagyon sikeresen alkalmaznak. A Gerilla Piacépítés lényege, hogy a piac oktatására téve a hangsúlyt saját területének elismert és megbízható szakértőjévé lép elő, és ezzel egyidőben adatbázist épít érdeklődői adataiból, majd értékesítési kommunikációját saját listájára, saját, különbejáratú piacára fókuszálja. Ezzel a módszerrel úgy fog korábban nem remélt bevételekre szert tenni, ahogy Mathias Rust, 19 éves nyugatnémet pilóta 1987-ben Cessna 172-es repülõgépével átlépte a Szovjetunió határát, és észrevétlenül repült egészen a Vörös térig, ahol a moszkvaiak legnagyobb megrökönyödésére szépen leszállt.

A Gerilla Piacépítés elméletét többen is tanítják, első sorban Wolf Gábor, és Schlingloff Sándor, de ezidáig még nem jelent meg olyan anyag, amely az elméleti bemutatáson túl - legyen az bármilyen részletes is - a megvalósításban is teljeskörű segítséget tudna adni.

...folytatjuk...

Ön melyik stratégiát látja leginkább vonzónak cége életében? Melyik stratégiát alkalmazta már eredményesen, vagy éppen eredménytelenül?

Melyik stratégiáról szeretne többet tudni? Írja meg kérdéseit, véleményét, hozzászólását!