HVG.hu
Az online kereskedés nem mentes a kockázatoktól - néha még egy elütés is súlyos milliókba kerülhet, nem beszélve a téves döntésekről. Ennek ellenére sokan próbálják üres óráikban így megkeresni az aznapi betevőt. Egy pórul járt hobbispekuláns óvatosságra int.

Aki brókerként nincs tisztában a tőzsdei kereskedési rendszer sajátosságaival, kénytelen viselni ennek következményeit. A Mizuho Securities japán brókercég 350 millió dolláros keresetet nyújtott be a tokiói tőzsde ellen a tavaly decemberben elkövetett, tetemes kárt okozó kereskedési hiba miatt. A Mizuho kereskedője tévesen adott online megbízást egy újonnan bevezetett értékpapírra: 610 ezer részvényt ajánlott vételre 1 jenért - miközben egyetlen részvényt kívánt eladni 610 ezer jenért. A tőzsde számítógépes rendszere nem vette figyelembe a Mizuho próbálkozását a tévesen beütött megbízás törlésére - arra kényszerítve a brókercéget, hogy a részvényeket mintegy 344 millió dollár veszteséggel vásárolja vissza a befektetőktől. A Mizuho a tőzsde vezetésétől követelte a kár megtérítését, de eredménytelenül - ekkor vitte perre a dolgot. Ítélet néhány hét múlva várható.

Egy elütés volt a kiváltó oka a Budapesti Értéktőzsde ellen indított kártérítési pernek is. Az eset kísértetiesen hasonlít a japán brókeréhez: a Microbróker Rt. néhány éve, szintén az ár és a darabszám felcserélésével, tévesen vitt be ajánlatokat a tőzsdei kereskedési rendszerbe. Összesen 7350 darab OTP elsőbbségi részvény értékesítésére tett ajánlatot, darabonként 50 forintos áron, ahelyett hogy 50 részvényt kínált volna, á 7350 forintért. Amikor a cég észlelte a bakit, telefonon kérte a BÉT-től a még eladatlan 2687 részvényre vonatkozó ajánlat törlését. A kérésnek a BÉT eleget tett, ezzel megakadályozta, hogy további kár érje a brókercéget.

A Microbrókernek azonban ez nem volt elég. Hosszas és sikertelen levelezgetés után kártérítési pert indított a Budapesti Értéktőzsde ellen. Keresetlevelében 16,8 millió forintot és az ügyben felmerült költségeinek megtérítését kérte. Ám a Fővárosi Bíróság, majd másodfokon a Legfelsőbb Bíróság is elutasította kérelmét. A Microbróker később kivonult a tőzsdéről, majd fel is számolták.

Ilyen jellegű "mulasztásért" azóta sem perelték a Budapesti Értéktőzsdét, pedig az ott tevékenykedő brókercégek száma 2001 óta 27-ről 44-re nőtt. Ebben a felfutásban az online tőzsdei kereskedés rohamos bővülése is fontos szerepet játszott. Évekkel ezelőtt, még a tőzsde Vörösmarty téri termében, egymásnak és egymással kiabálva kötöttek üzletet a brókerek. Ez már a múlté. Számítógépekkel, telefonokkal teletömött irodáikban, központi számítógéphez kapcsolódva kereskednek. Az ajánlatot a megbízás pillanatában beütik a gépbe, amely a központi memória segítségével ugyanabban a másodpercben összepárosítja azt a megfelelő ellenajánlattal.

A multimarket trading system (MMTS)-nek nevezett kereskedési rendszer a korábbi hatezer ajánlat hússzorosát képes naponta fogadni, és 30 ezer tranzakciót lebonyolítani, 400 - országszerte kiépített - munkaállomás bekapcsolásával. A brókercégek 80 százaléka - az MMTS rendszer mellett és gyakran helyett is - internetes szolgáltatást nyújt. Ez lehetővé teszi, hogy a befektető otthoni számítógépéről is nyomon kövesse a tőzsdei árfolyamok alakulását, és megbízást adjon brókerének.

Az online tőzsdei kereskedésnél a befektetők és a brókerek érdekei egybeesnek. A befektetők minél gyorsabban és olcsóbban akarnak megbízást adni, a brókerek pedig biztonságosan, korlátlan számú megbízást képesek fogadni, így egyetlen ügyfelet sem kell visszautasítaniuk - hangsúlyozta az internetes szolgáltatásra már 1999-ben szakosodott Equitas brókercég ügyvezetője, Virág Ferenc. Nem véletlen, hogy a hazai és a nemzetközi előrejelzések szerint az online tőzsdei kereskedés rohamosan bővülni fog a következő években - tette hozzá. A bróker díja általában a nyereség 0,5 százaléka, de a tőzsdéző ennek akár a felét is megtakaríthatja, ha online kereskedik. Igaz, a negyed százalékért cserébe tanácsot nem kap, a megbízott bróker csupán továbbítja az ajánlatot a tőzsdei rendszerbe.

Ki mit kockáztat?

Megkérdeztünk egy daytradert, vagyis a tőzsdén naponta hobbiból játszó, magát megnevezni nem kívánó "spekulánst", mennyire rizikós ez a játék. Mint elmondta, a befektetéshez szükséges információkhoz mindenki hozzájuthat az interneten (például a http://www.daytrader.hu/ oldalon).

Ő is elvégzett néhány online tanfolyamot a tőzsdei kereskedés trükkjeiről, illetve, mielőtt belefogott volna a vérre, helyesebben pénzre menő ügyletekbe, a tanultakat szimulált ügyletek formájában kipróbálhatta.
Ő nem volt hajlandó a brókerek közvetítését igénybe venni, mert, mint mondja, nekik nincs rizikójuk, jutalékot kapnak, akár nyereséges, akár veszteséges az ügylet, ő viszont minden esetben a saját pénzét kockáztatja.

Nem árt azonban óvatosnak és higgadtnak lenni, ha egyszer valaki tőzsdézésre adja a fejét, és van rá legalább kétmillió forintja - figyelmeztet a már többször pórul járt befektető. "Hiába sulykolták belénk, hogy 5 százalékos nyereség után nem érdemes tovább várni, a nyereséget realizálni kell, a befektetési papírokat el kell adni, s két százalék veszteség után kötelező kiszállni az üzletből - sokszor hibáztam: a kelleténél tovább tartottam a papírokat" - emlékszik vissza.

Nyolc éve tőzsdézik, kisebb-nagyobb sikerrel - de az idén januárban tíz nap leforgása alatt másfél millió forintot bukott: négymilliót fektetett be devizaalapokba, s mivel az utolsó pillanatig reménykedett, hogy a trend megfordul, az ajánlott 2 százalék helyett végül 37,5 százalékos veszteséggel szállt ki az üzletből. Számára ez akkora traumát jelentett, hogy felhagyott a tőzsdézéssel. Aki hozzá hasonlóan nem képes érzelmek nélkül tőzsdézni, időben eladni és kiszállni az üzletből, az felejtse el a tőzsdézést - összegzi a tapasztalatait. Annyit még elárul: amennyiben - fogadalmát megszegve - újra tőzsdézne, hosszabb távon nyersanyagrészvényekbe fektetne.

Forrás: HVG.hu